Köszönti Önt a BRIDGE CLUB Székesfehérvár

    A magyar bridzs két legismertebb alakja Darvas Róbert és Ottlik Géza. Előbbi több könyvet írt a ’30-as és ’40-es években, többek között “A pakli szemével” címűt, amely a Bridzséletben is megjelent folytatásokban.

    Ottlik Géza pedig angolul írt egy bridzskönyvet közösen Hugh Kelsey-vel, amelyet az egyik legnehezebb és legjobb bridzskönyvnek tartanak a világon. Ezt a könyvet “Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein” címen 1999-ben magyarul is kiadták, eredeti címe “Adventures in card play” volt és 1979-ben jelent meg.

A játék története röviden:

    A bridzsvilág hajlamos e kártyajáték első irodalmi ábrázolását Tolsztoj Ivan Iljics halála című elbeszélésében felfedezni. „A hivatali örömök Ivan Iljics becsvágyát elégítették ki, a társadalmi örömök pedig hiúságát; de igazi örömeit a zöld asztalnál, a vintben találta meg.”

    A Szőllősy Klára által vintnek fordított kártyajáték Tolsztoj leírása alapján nagyon hasonlít a mai bridzshez. Nem kell meglepődni. Bár tudjuk, hogy a bridzs elődeinek egyike a whist volt, és azt is, hogy egy igazi londoni gentlemannek – mint amilyen a minden idejét a klubjában töltő Phileas Fogg Jules Verne 80 nap alatt a Föld körül című regényéből – „két szórakozása volt: újságot olvasott és whistezett”, a modern bridzs mégsem angol, inkább orosz eredetű játék. Más kérdés, hogy első részletes szabálykönyve Biritch, or Russian Whist címmel Angliában jelent meg. És az angolszász világban váltak véglegessé a szabályai, miután a világ akkori tán leggazdagabb embere, Harold S. Vanderbilt 1925-ben egy többhetes tengeri hajókiránduláson barátaival olyan sikeresen dolgozta ki őket, hogy azóta kevesebbet változtak, mint a futballéi. Ekkorra már a biritch-ből bridge lett, ami nagyon szépen kifejezi, hogy az egymással szemben ülő partnerek között kialakuló szellemi híd minősége dönti el a játszmák sorsát. 2016-ban Magyarország rendezte meg az Európa Bajnokságot Budapesten a Groupama Arénában nagy sikerrel.

A bridzs társadalmi szerepe és jelentősége:

    Sokáig csak státusz szimbólum volt a bridzs (1930-as évek Magyarországán, az orosz értelmiség -ahonnan is származott-, angol középosztálytól felfelé, európai elit, USA középosztály), azonban ma már az egész világ játssza, iskolai tantárgy lett, van közös licitrendszer ahol majdnem mindenki mindenkit megért annyira, hogy együtt játszhassanak.

    A bridzs (angolul bridge) egy kártyajáték, amelyet több tízmilliónyian játszanak világszerte, akiknek jó része bajnokságokon és versenyeken is részt vesz. A bridzs ugyanis egyike azon kevés kártyajátéknak, amelyeket versenyszerűen lehet űzni. A mai bridzs több mint 70 éves történelemre tekinthet vissza, bár előzményei többszáz évesek. Amerikából nagyon hamar hozzánk is megérkezett az új játék a XX. század elején, és viharos gyorsasággal terjedt. A játéknak nagy hagyománya lett Magyarországon, a második világháború előtt magas szinten űzték a játékot. 1934-ben és 1938-ban Magyarország nyerte az EB-t, 1935-ben és 1936-ban pedig második helyen végzett. A harmincas évek közepén már nevetség tárgya volt a társasági életben, aki nem ismerte, és minden valamire való újság  indított bridzsrovatot. Meg volt ágyazva neki: a kártyázás addig is fontos része volt az úri és a polgári világnak is. 1999-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság olimpiai sportnak minősítette és 2002-ben bemutató játékot rendeztek a téli olimpián. A 2004. év újabb sikereket hozott. A magyar junior válogatott (Marjai Méter, Minarik Gábor, Szabó Csaba, Riesz András, Szegedi Balázs, Mráz Máté) szerzett bronzérmet a prágai Európa-bajnokságon, majd a felnőttek kerültek a legjobb nyolc közé az isztambuli Bridzs Olimpián. A jelenlegi magyar válogatott (Dumbovich Miklós – Winkler Gábor, Szilágyi László – Honti László, Macskásy Gábor – Szalay György) a 2006-os varsói EB-n a kilencedik helyen végzett.

    Legnagyobb jelenkori sikerét a magyar bridzssport a 2012-es Lillei Szellemi Világjátékokon (World Mind Sports Games) érte el, ahol a magyar senior bridzsválogatott (Dumbovich Miklós – Kovács Mihály, Magyar Péter – Szappanos Géza) aranyérmet szerzett.

    2008. november 8.-án alakult meg a klub hivatalosan, majd ezt követően 2010. augusztus 10.-én lettünk egyesület. Jelenleg a klubnak 34 tagja van, keddenként tartunk klubnapot a HMCS Képviselői Irodában (Késmárki u. 2). Minden alkalommal háziverseny folyik ma már 4-6 asztalon, kb. 20 fő részvételével. A foglalkozások fél hatkor kezdődnek és este fél tíz körül fejeződnek be. Eredendően a játékhoz csak egy pakli kártya kell, meg egy papír ceruzával, hogy írni lehessen az eredményeket. Ahogy nőtt a tagság száma, ahogy egyre nagyobb lett a versengés, hogy ki a jobb, úgy nőttek az igények is a versenyszerű sport megvalósításáért is. A versenynek feltételei vannak, azok biztosítása komoly anyagiakat igényel. Saját erőből, Önkormányzati támogatásból, pályázatokból és a személyi jövedelemadó 1 %-nak felhasználásából megteremtettük azokat.  

    Életünket az 1970-es években kezdtük, amikor néhány lelkes ember elhatározta, hogy megtanulja és műveli ezt a szép és érdekes játékot. A szervezettség akkor kezdődött, amikor a társaság belopózott a MÁV Járműjavító Művelődési Házába (népszerű nevén VOGE) az ultizók közé 1978-ban. Lelkes kis csapat volt az eredeti mag, sokat játszott, fejlesztette magát, versenyekre járt, sőt a nyarakat a tatai Öreg Tó melletti kempingben edző táborozással töltötte családostól, gyerekestől. Az idők folyamán több helyen előfordultunk: Vízügyi Igazgatóság, Környezetvédelmi Hivatal, Kéményseprő Zrt, de átmenetileg játszottunk éttermekben, presszókban is. 2009-ben találtunk rá jelenlegi helyünkre a Megyei Művelődési Központban.

    A 2022-es „Fehérvár OPEN”-t 33 pár részvételével Budapesten a Récsiben rendeztük meg.

    2024-ben Ismét meghirdetjük „Fehérvár OPEN” elnevezésű versenyünket, sorrendben az ötödiket, melynek a Mercure Hotel Magyar Király szolgál helyszínéül. A verseny időpontja 2024. március 16. 10:00